2006.10.28
A snowboardozás története
Nehéz lenne megmondani, kinek a nevéhez fűződik az első snowboard. Az emberek régtől fogva kísérletezgettek azzal, miként csúszhatnának le a hóban, szánkók és egyéb alkalmatosságok segítségével.
Ezért aztán nem lenne igazságos kiemelni egy meghatározott személyt, aki először állt elő a snowboardozás ötletével; ennek ellenére érdemes megemlíteni néhány nevet azok közül, akik elsőkként készítettek hódeszkához hasonló eszközöket.
Itt van például M.J. "Jack" Burchett műve 1929-ből, melyet furnérlemezből készített, lábainak rögzítésére pedig ruhaszárító kötelet, valamint kantárokat használt. Burchett egyike volt azoknak, akik először foglalkoztak a snowboard-készítés gondolatával.
A snowboard történetének következő fejezetére azonban több mint harminc évet kellett várni, egészen 1965-ig, amikor egy bizonyos Sherman Poppen, muskegani mérnök megalkotta kislánya szórakoztatására a felesége által "Snurfer"-nek keresztelt játékot. A snurfer egy pár síléc összekötözésével született, elején egy kötéllel-a síelő stabilitásának biztosítása érdekében.
A találmány óriási népszerűségre tett szert Poppen lányának baráti körében, s a mérnök ötletével hamarosan egy gyártóhoz fordult.
Egy éven belül több mint félmillió snurfer kelt el, ekkor még mindig gyermekjátékként-annak ellenére, hogy Poppen még versenyeket is rendezett.
Az egyik résztvevő, Jake Burton érdeklődését komolyan felkeltette a snurfer. Mindig szörfözni szeretett volna, de mivel erre nem volt lehetősége, a snurferben szórakoztató időtöltésre talált.
Burton korábban versenyszerűen síelt, de miután egy autóbalesetben kulcscsontját törte, többé nem vett részt megmérettetéseken.
Míg Burton a snurferezésben mélyült el, Dimitrije Milovich snowboardok gyártásába kezdett. Az ötlet megszületéséhez az a különös elfoglaltsága vezetett, hogy tálcákon lecsúszva hódította meg a hegyoldalt főiskolai évei alatt. Első tákolmányai alapját a szörfdeszkák és a sílécek kombinációja adta.
1972-ben Milovich új céget alapított Winterstick néven. Különféle hódeszkákat gyártott, emellett cikkei jelentek meg a Newsweek, a Playboy, valamint a Powder című lapokban, széleskörű ismertséget szerezvén ez által a snowboardozás művészetének. Bár Milovich 1980-ban felhagyott az üzlettel, máig a sportág egyik jeles úttörőjeként tartják számon.
'77-ben Burton útja Londonberrybe vezetett, snurferek gyártása céljából. Első snowboardjai rétegelt keményfából készültek.
Sokkolóan hatott a többi versenyzőre, amikor Burton a snowboard-kupát saját készítésű deszkájával nyerte meg, mely már kötéssel is rendelkezett; ez kezelhetőbbé tette a boardot, s hozzásegítette őt a győzelemhez.
Közben Poppen leállt a Snurfer gyártásával, és visszatért eredeti foglalkozásához. Végleg kiszállt az üzletből.
Burtonnel egy időben, Tom Sims is '77-ben gyártotta le első snowboardjait. A gördeszka megszállottjaként Sims házilag készített boardjával próbálgatta a lecsúszást, melynek fából készült alapjára szőnyeget ragasztott, az alját pedig alumíniummal borította be. Sims egy ideig gördeszkák készítésével foglalkozott garázsában, barátja és alkalmazottja, Chuck Barefoot segítségével; csak később nyergelt át a snowboard-gyártásra.
Barfoot, a hódeszkák tulajdonképpeni készítője előrukkolt a Flying Yellow Banana nevű ötletével, ami egy egyszerű gördeszka-alapból állt, műanyag borítással.
Az első hivatalos snowboard-technológiát Burton vezette be 1980-ban. (Bár a 'Winterstick' már '74-ben használt P-Texet.)
Az új prototípus minden eddiginél jobb technológiával készült.
Ugyanebben az évben Sims megállapodott egy vezető céggel -ez volt a Vision Sports-, egyúttal rendezve ezzel anyagi helyzetét is. Barfoot mindebből kimaradt, saját vállalkozásba kezdett, ám a két nagy riválissal -Sims és Burton- nem sikerült felvennie a versenyt.
Az első országos snowboard-versenyre 1982-ben került sor Vermontban (Suicide Six).
A The Face nevű kupa célja azonban, úgy tűnt, elsősorban az életben maradás volt, ugyanis a verseny leginkább egy meredek, jeges 'kamikáze-futam' részeként írható le.
1985-ben a mintegy hatszáz sípálya közül még mindig csak mindössze harminckilenc engedélyezte területén a snowboardozást.
Ugyanebben az évben megjelent-elsők között-az Absolutely Radical című snowboard-magazin. Később International Snowboarding Magazine néven került a polcokra. (Korábban már létezett egy lap, Snowboarder néven.)
'86-ban a francia Snowboarder, Regis Roland feltűnt az Apocalypse Show című filmben, útjára indítva ezzel egy európai snowboard-rajongó generációt, mely önálló sporteseményeket szervez, úgy, mint a svájci bajnokság St. Moritzban.
Így válik a snowboardozás egyre népszerűbb sporttá napjainkban.
Itt van például M.J. "Jack" Burchett műve 1929-ből, melyet furnérlemezből készített, lábainak rögzítésére pedig ruhaszárító kötelet, valamint kantárokat használt. Burchett egyike volt azoknak, akik először foglalkoztak a snowboard-készítés gondolatával.
A snowboard történetének következő fejezetére azonban több mint harminc évet kellett várni, egészen 1965-ig, amikor egy bizonyos Sherman Poppen, muskegani mérnök megalkotta kislánya szórakoztatására a felesége által "Snurfer"-nek keresztelt játékot. A snurfer egy pár síléc összekötözésével született, elején egy kötéllel-a síelő stabilitásának biztosítása érdekében.
A találmány óriási népszerűségre tett szert Poppen lányának baráti körében, s a mérnök ötletével hamarosan egy gyártóhoz fordult.
Egy éven belül több mint félmillió snurfer kelt el, ekkor még mindig gyermekjátékként-annak ellenére, hogy Poppen még versenyeket is rendezett.
Az egyik résztvevő, Jake Burton érdeklődését komolyan felkeltette a snurfer. Mindig szörfözni szeretett volna, de mivel erre nem volt lehetősége, a snurferben szórakoztató időtöltésre talált.
Burton korábban versenyszerűen síelt, de miután egy autóbalesetben kulcscsontját törte, többé nem vett részt megmérettetéseken.
Míg Burton a snurferezésben mélyült el, Dimitrije Milovich snowboardok gyártásába kezdett. Az ötlet megszületéséhez az a különös elfoglaltsága vezetett, hogy tálcákon lecsúszva hódította meg a hegyoldalt főiskolai évei alatt. Első tákolmányai alapját a szörfdeszkák és a sílécek kombinációja adta.
1972-ben Milovich új céget alapított Winterstick néven. Különféle hódeszkákat gyártott, emellett cikkei jelentek meg a Newsweek, a Playboy, valamint a Powder című lapokban, széleskörű ismertséget szerezvén ez által a snowboardozás művészetének. Bár Milovich 1980-ban felhagyott az üzlettel, máig a sportág egyik jeles úttörőjeként tartják számon.
'77-ben Burton útja Londonberrybe vezetett, snurferek gyártása céljából. Első snowboardjai rétegelt keményfából készültek.
Sokkolóan hatott a többi versenyzőre, amikor Burton a snowboard-kupát saját készítésű deszkájával nyerte meg, mely már kötéssel is rendelkezett; ez kezelhetőbbé tette a boardot, s hozzásegítette őt a győzelemhez.
Közben Poppen leállt a Snurfer gyártásával, és visszatért eredeti foglalkozásához. Végleg kiszállt az üzletből.
Burtonnel egy időben, Tom Sims is '77-ben gyártotta le első snowboardjait. A gördeszka megszállottjaként Sims házilag készített boardjával próbálgatta a lecsúszást, melynek fából készült alapjára szőnyeget ragasztott, az alját pedig alumíniummal borította be. Sims egy ideig gördeszkák készítésével foglalkozott garázsában, barátja és alkalmazottja, Chuck Barefoot segítségével; csak később nyergelt át a snowboard-gyártásra.
Barfoot, a hódeszkák tulajdonképpeni készítője előrukkolt a Flying Yellow Banana nevű ötletével, ami egy egyszerű gördeszka-alapból állt, műanyag borítással.
Az első hivatalos snowboard-technológiát Burton vezette be 1980-ban. (Bár a 'Winterstick' már '74-ben használt P-Texet.)
Az új prototípus minden eddiginél jobb technológiával készült.
Ugyanebben az évben Sims megállapodott egy vezető céggel -ez volt a Vision Sports-, egyúttal rendezve ezzel anyagi helyzetét is. Barfoot mindebből kimaradt, saját vállalkozásba kezdett, ám a két nagy riválissal -Sims és Burton- nem sikerült felvennie a versenyt.
Az első országos snowboard-versenyre 1982-ben került sor Vermontban (Suicide Six).
A The Face nevű kupa célja azonban, úgy tűnt, elsősorban az életben maradás volt, ugyanis a verseny leginkább egy meredek, jeges 'kamikáze-futam' részeként írható le.
1985-ben a mintegy hatszáz sípálya közül még mindig csak mindössze harminckilenc engedélyezte területén a snowboardozást.
Ugyanebben az évben megjelent-elsők között-az Absolutely Radical című snowboard-magazin. Később International Snowboarding Magazine néven került a polcokra. (Korábban már létezett egy lap, Snowboarder néven.)
'86-ban a francia Snowboarder, Regis Roland feltűnt az Apocalypse Show című filmben, útjára indítva ezzel egy európai snowboard-rajongó generációt, mely önálló sporteseményeket szervez, úgy, mint a svájci bajnokság St. Moritzban.
Így válik a snowboardozás egyre népszerűbb sporttá napjainkban.
